Hétfőtől Szerdáig

Úúúúú, nem is írtam! Láttam mosómedvét! Annyira cuki, hogy csak na! :)

Hétfőn és kedden elméletileg Nate-nek kellett volna dolgoznia, de beteg volt és Andrew helyettesítette. Először azt hittük, hogy Kimberly lesz a délutáni műszak főnöke, kicsit betojtunk, de szerencsére megjelent Andrew. Én jobban preferálom Nate-et, a stílusa miatt. Ő haverkodósabb, meg tud hülyülni a konyhában, és nem annyira szőrszálhasogató. Ettől a héttől kezdve nagyon sok a munka, mert gyakorlatilag 3-4 ember hiányzik a konyháról. Bibi, Dita és Laura a másik, kisebbik konyhán dolgozik, ezért ők ebéd után, kettőkor lelépnek. A munka meg csak halmozódik mint állat. Hétfőn például ugyanaz volt mint vasárnap: négyen voltunk a konyhán. Kedden már kicsit többen, mert ott volt Julio és Ana is. De tényleg nagyon kellene haladni, és a nap végére mindig csak halmozódnak a dolgok..Például granola már vagy 1 hete nincs, mert nem érünk rá. Siya meg annyira lassú, hogy nem is kalkulálok vele...

Kedden majdnem 60 kg fagyott csirkemellet forgattam barbeque szószba, ugyanis az volt a vacsi. Már majd lefagytak az ujjaim, de megcsináltam. :) Előtte meg panning-eltem, ami azt jelenti, hogy tepsikre pakoltam az ételeket. Mondjuk a hamburgerbe a húspogácsákat, vagy a sausage-okat stb.

Hétfőn meg kedden sokszor megdicsért a főnök, hogy milyen gyorsan dolgozom. Kaptam egy képzeletbeli sárga csillagot is. :D Ez náluk olyan, mint nálunk a pirospont. :)

Kedden és szerdán a Dimitrij által rendezett fellowship party volt. Ez azt jelentette, hogy Andrew már megint egyedül hagyott a dishroom-ban, hogy takarítsam ki a masinát. Neki el kellett kezdenie készíteni a kaját a partyra. Nachos volt a menü este: tortilla chips, sajtszósz, avokádókrém (ezt a kettőt csinálta ő), fekete olívabogyó, reszelt sajt, tejföl, jalapeno paprika (amibe bele is könnyeztem).

Már nem emlékszem pontosan melyik nap, de egyszer munka után elmentünk a dokkra, nézni a naplementét. Az hogy gyönyörű, nem elég kifejező...majd készítek képet róla. Tudom, mindig csak ígérgetem, de a fényképező elemei töltődtek. És miközben ott ültünk, láttunk fókákat is. Ők is nagyon cukik, de eddig nekem a mosómedve a favorit. :) Ezután Nóri bevitt minket a county store-ba, ahol dolgozik, és választhattunk magunknak jégkrémet. Persze ingyen... :) Bibivel és Dáviddal elmentünk a Chapel Rock-hoz, ami ilyen kis sziklás rész, és ott ettük meg a fagyinkat.

Tegnap, azaz szerdán sack lunch-okat pakoltam, 47 darabot. Muszáj volt befejeznem aznap, mert csütörtökön jöttek érte. Lehet nem írtam le, ha igen, akkor ismétlés: ez uzsicsomag, amibe mindenféle dolgot rakunk bele. Egy üccsit, körtét, szendvicset, oreot, sajtot, rakat zöldséget, majonézt, mustárt, szalvétát stb. Már az, hogy a zöldségek egy ilyen kis lezárható tasakban legyenek, időt igényel, mert ezt is nekem kell megcsinálni. Kimberly megjelent délután a konyhában, razziázott egyet. Találkoztunk párszor, amikor mentem ezért-azért a hűtőbe, szóval tudtam a jelenlétéről. Viszont amikor visszamentem az asztalhoz, ahol dolgztam, háttal voltam neki. Ez a rib*nc meg odaosont hozzám és úgy megijesztett. Elkezdi: Ildi! (olyan hangon, hogy azt hittem ez után vmi oltás jön megint) What are you doing? Azt tudni kell róla, hogy szereti ijesztgetni az embereket. Ezt már eljátszotta Jackie-vel is, Bibivel is...annyira idióta ez a nő. A lényeg, hogy semmi különöset nem akart, csak rám hozni a frászt, ami sikerült is. Csak felhívta a figyelmem, hogy van plusz egy fő, akinek nagyobb adagot csomagoljak, de ezt már Nate elmondta. Egyszer talán hétfőn, a hosszú szünetünk után visszamentünk a konyhába Jackie-vel és Bibi-vel. Kim is ott volt, és így négyen váltottunk pár szót. Az első vagy a második mondata felém az volt, hogy „I think you are scared of me”. Én persze egyből rávágtam, hogy neeeem, egyáltalán nem. :D Aztán Bibitől kérdezte meg, hogy mit mondtak nekem róla. :) Miután elment, azt beszéltük épp, hogy nincs szükség szavakra, az egész nő para, akármit csinál. Ha csak a székében ül, az is ijesztő. :)

Végül is sikerült befejeznem a sack lunch-okat, és még vacsora előtt elkezdtem Siya-val (…) a muffinokat formába szedni. Az meg a mai reggelihez kellett. Mázli, hogy elég 20 perc nekik és készen vannak, a para csak az, hogy nincs elég muffin forma. Így várni kellett húsz percet ahhoz, hogy elkészüljenek, majd gyorsan kiszedegetni a formákból és az újakat megcsinálni. Vacsora után megint a dishroomban voltam egy ideig, aztán Nate mondta, hogy fejezzem be a muffinokat. Amikor beraktam az utolsó adagot is a sütőbe, akkor volt majdnem fél 9, így azokat már ő várta meg. A muffinból volt majdnem 500 darab, amikor leléptem, az utolsó adagot nem tudom, de olyan 100-130 körül lehetett. Hatalmas mennyiség :) És az a durva, hogy nem csak a muffin volt reggelire, hanem az úgynevezett scones is. Ez is édesség (naná), ezerszer finomabb a muffinnál.

A szerdai naphoz tartozik, hogy Dita „összetörte” az egyik YMCA-s kisbuszt. Az a konyha, ahol ő dolgozik Bibivel és Laurával távolabb van, így a kaját és mindent amit kell, autóval viszik fel. Szegény lány véletlen beletolatott egy fába. A busz egyik ablaka betört és benyomódott a fém része. Kim tud a dologról, szerintem lesz még ennek böjtje...amit tudunk biztosan: három napig nem vezethet.

Lassan letelt a szerda is, most day offom van, végre. :) A mai nap csodáiról majd egy másik nap írok, érjétek be ennyivel. :)

Husikám, elolvastam az eddigi összes írásodat, hatalmas mennyiség, húzzál bele! :)
És hogy színes legyen a bejegyzés:

miközben írtam a blogomat, ezeket kezdtem el pusztítani :)