Péntek

Csütörtök este ahogy írtam, villámlott, dörgött ezerrel. Eljött a péntek...még reggel borús volt az ég, napközben normalizálódott, estére megint elromlott. Amikor Bibivel végeztünk a munkával Iva, Mazlum, Jason és Siya már a Tavernban volt. Megmostam a hajam, szerencsére meg tudtam szárítani, de utána elment az áram.

//Ja azt nem tudom, írtam-e, de nem megy az otthoni hajszárító, hiába állítom át a feszültséget. Muhamed-nek van hajszárítója, az övét szoktuk kölcsönkérni.//

Sötétben, zseblámpák segítségével készültünk el. Én, Petra és Bibi indultunk el a Tavernba. Olyan mérges voltam, nem tudtam kivasalni a hajam rendesen, mert nem melegedett fel a hajvasaló... -_-

Elmentünk Andrew-ék kabinjához, hátha találunk ott valakit, aki megszán három európait egy fuvarral. Alia volt csak ott, egy kis hálapénz fejében bevitt a városba. Akkorákat dörgött és villámlott, hogy egyszer majdnem berottyantottam, úgy megijedtem a dörgéstől. A lényeg, hogy amikor beértünk Eastsound-ra, nem volt közvilágítás, gyanús volt, hogy a Tavernban se lesz áram.

Nagyon hangulatos volt, mert a vaksötétséget gyertyákkal szelídítették meg. (ez olyan költői, nem?) Teljesen tele volt a pub, annyira, hogy már Iváéknak sem volt helyük, csak a pult szélénél. Odaparkoltunk mi is, megrendeltük Petrával az első kancsó sörünket. Ez volt a Mac&Jack, a következő valamilyen import sör volt, ami IPA névre hallgat. Ez sokkal finomabb. :) Andrew is ott volt, váltottunk pár szót, aztán beállt biliárdozni. Karaoke helyett pár ember nekiállt zenélni, nagyon jól nyomták. Egyszer csak én is ott termettem a biliárd asztalnál, mert Jasonnak (a maintenance fiúk második számú főnöke) partner kellett. Világosban is kihívás belecéloznom a golyót a lyukba, de sötétben, gyertyák mellett még nehezebb. Igen, kifejezetten béna voltam. :) Játszottunk Andrew és Nate ellen is, persze, hogy elpicsáztak minket. Jason, a raszta hajú fiú (nem az a Jason, akinek a társa voltam) mondta nekem, hogy indul haza és bevisz a táborba minket is. Végül maradtunk, mert Andrew felajánlotta, hogy elvisz párunkat haza. Andrew kocsijában volt valami ismeretlen fickó, akit valahol kirakott. Rajta kívül ott volt Nate, Jason (az öregebb), Bibi, Petra és én. Elég sok sört megittunk, úgyhogy pár dolog kiesett, így az is, hogy miért mentünk egyenesen Jason házába. Talán azért, mert curfew volt, de nem vagyok biztos benne, mert nem tudom hányra értünk oda. Csak azt tudom, hogy a Tavern már zárt, amikor mi elindultunk. Szóval Jason háza a tábor területén van...ezt valahogy nem tudom összerakni. Miért akar valaki egy tábor területén élni. Körbevezetett minket a házban, amiből nem emlékszem sokra, csak a konyhára és a nappalira. De biztos nagyon szép lehetett az egész. Andrew-nak főzhetnékje támadt, és annyira finom omlettet csinált, olyan volt, mintha Magyarországon lettem volna. Spárgát, és vmi kolbászfélét felszeletelt, én csak a sajt reszelésére voltam képes. Amíg vártunk arra, hogy kész legyen, Nate visszament a kabinjukba hozni alkoholt. Ebből az lett, hogy mikor visszaért feltankolva, Jason csinált vmi Metaxából készült koktélfélét, amibe belekortyoltam, de képtelen voltam meginni. A fiúk még nekiálltak sörözni is egyet, én betámadtam a nappalit, mert annyira álmos voltam, hogy odavitt a lábam. Mellém ültek a lányok is, a két szélére meg Nate és Andrew. Én azonnal el is aludtam, úgyhogy volt filmszakadás rendesen. Csak arra keltem fel, hogy hoppá, elkészült a kaja! Annyira jó volt, hogy kétszer is szedtem. Visszaültünk, tévéztünk, épp valamilyen Jackass-hez hasonló műsor ment, tök jó volt de sajnos megint álomba zuhantam. Kiderült, hogy a lányok is. Bibi pohárral a kezében, ülő pozícióban aludt el. (ezt fontos kiemelnem) Amin másnap vagy egy óránk keresztül röhögtünk. Hogy nézhettünk már ki, de komolyan? Három lézer alszik a kanapén, állítólag horkoltunk is (amit tagadtunk). Egyébként Petra tényleg horkol, Bibi azt mondta hogy én nem horkoltam, csak hangosabban vettem a levegőt. Én nem tudok nyilatkozni, nem figyelem magamat alvás közben. :)

Másnap azért megkérdeztük, hogy mi történt ezután. Nate előbb hagyta el Jason lakását, és mivel mi elaludtunk, Andrew úgy gondolta, hogy nem ébreszt fel minket és ez a mádöfákör ott hagyott három részeg, tehetetlen, alvó LÁNYT egy férfi lakásában. Nem mintha Jason egy sorozatgyilkos lenne, de azért na...Ráadásul egész este nyomult rám, aztán a lányokra is. Ő egyébként egy 40-es elvált, nem jóképű fickó, kutyával és ha jól hallottam akkor kakasokkal is, akik be nem tudták fogni reggel.

Bibi ébresztett minket kb 7 órakor, hogy ideje hazaindulni. Azért gondolhatjátok milyen képet vágtunk, amikor felébredtünk a kanapén...a „hol vagyunk?”, „mi történt?” és „hol vannak a többiek?” után az jött, hogy most totál úgy nézhetünk ki, mint az egyéjszakások buli után. Tehát Bibi volt a vekker, de ő is csak azért ébredt fel, mert a lábai nagyon fájtak, amit el tudok képzelni, mert a repülőút után én is ugyanezt éreztem. Tehát felkeltünk, Jason a mellettünk fekvő szobában aludt, gondoltuk nem ébresztjük fel. Igazából egyikőnk sem tudta, hogy hol vagyunk pontosan, de azért hazataláltunk. Megkönnyítette a tájékozódást, hogy világos volt. Visszafeküdtünk aludni, aztán Bibivel elindultunk munkába. Annyira fáradtak voltunk, hogy félórás hosszú szünetben, amikor kifeküdtünk a teraszon lévő padokra napozni, el is aludtunk. Andrew és Nate bent volt a konyhán, akkor kérdeztük meg, hogy pontosan mi történt este. A lényeg, hogy túléltük a szombatot is. Ja nem találjátok ki, mit volt a dolgom aznap... Takarítani a lodge-ot. Kim szerintem nem bír, engem mindig felír a listára és mindig én vagyok az utolsó rajta. És amióta itt vagyok, egyszer nem hagyott ki a takarításból. De nem baj, legalább kondizok...

Munka után mondtam Bibi-nek, hogy ma mindenképp el kell pusztítani a két üveg sört, ami még a táskámban van. Épp a kabinunk kicsiny teraszán beszélgetett Dávid és Siya. Elinvitáltuk őket a táboron kívülre meginni a sört.

A kabinunk kb 5 percre van egy úttól, ami már nem a tábor területe. A dolgot csak az nehezítette, hogy nem volt sörnyitónk. Ifjabb Jason megmutatta nekem, hogy kell öngyújtóval sört nyitni, de mivel én nem cigizek, nincs öngyuszim. A környéken meg nagyjából a fa volt a legszilárdabb dolog, azzal viszont nem lehet sört nyitni. Próbáltuk, de tényleg nem lehet. Megláttam nem messze egy útjelző táblát, meg mellette valamilyen fém oszlopot, úgyhogy ki tudtuk nyitni az üveget. Én Bibivel, Siya Dáviddal felezte meg a sört. Miután megittuk, visszamentünk a táborba, mint aki jól végezte dolgát, aztán lefeküdtünk aludni. Mivel az nagyjából az egész szoba a Tavernban volt este, elég hamar kidőltünk.

Egy kép egy múlt heti reggelről: (azért, hogy színes legyen a blog :) )

a szemben lévő szigeteket nem lehetett látni a köd miatt