Kedd

Az előző napokat igyekszem valahogy összefoglalni. Az utolsó bejegyzés csütörtökről szólt, pénteken a lányok többsége a Tavernban volt megint. Én nagymamisan töltöttem az estét Bibivel, mert nem mentünk velük, mivel mind a ketten göthösek voltunk. Amikor bementünk dolgozni, mondtam Garry-nek, hogy fáj a torkom, meg Bibinek is. Egyből hozott sunflower butter-ba (napraforgó vaj) belenyomott fokhagymát, mert szerinte ez segíteni fog. Max a vámpírokat tartottuk távol aznap, mert jobban nem lettem tőle..sőőt, rágóznom kellett egész nap. Ez mondjuk nem probléma, mert így nem zabálok munka közben. :D

Egy kis kitérő: Itt a sunflower butter a peanut butter (mogyoróvaj) helyettesítője, mivel a táborban nem lehet semmilyen mogyorófélét enni, mert lehet itt olyan kölök, aki allergiás rá. Ízre és állagra tényleg nagyon hasonlít a mogyoróvajra, de azért nem az igazi. A jam-et és a mogyoróvajat ilyen kisebb fagyikiszedővel nyomjuk bele műanyag „poharakba”, ellátjuk tetővel és úgy szolgálják fel mondjuk a reggelinél, ebédnél. Most képzeljétek el az eper vagy akrámilyen lekvárt mogyoróvajjal! Ők ezt tolják, és ez még nem is az extra dolgok közé tartozik. De már megint kezdek eltérni a tárgytól. :)

A lényeg, hogy nagy nehezen túléltük Andrew vezette pénteket és szombatot is. Szombaton megint befogtak lodge-ot takarítani. Az asztalok cipelésekor úgy meghúztam a hátam, hogy még most is fáj, de ma már gond nélkül tudok levegőt venni. Lehet, hogy nem írtam, de Andrew nagyon precíz és maximalista főnök. Ami egyrészt jó is, de általában rossz. :) Nate, aki a hét első felében uralkodik felettünk, tök jó arc, azon van ő is, hogy minél hamarabb végezzünk, meg elég laza. Nála ki lehet könyörögni a 30 perces szünet helyett egy 40 perceset. Egy nap egyébként van a két kajaidő (ebéd, vacsi), amikor van 10-10 percünk betolni az ennivalót, és van egy hosszabb szünetünk is 4 óra felé, ez félórás. Szombaton, amikor mentünk a kabinba Bibivel, találkoztunk Nórival és Iva-val, épp Eastsoundra készülődtek. Én is akartam menni, megvártak a laundry-ban, úgyhogy addig tudtak netezni, amíg én elkészültem. Velünk jött Petra, Dasha és Olga. Ivaval és Nórival egy 12 dobozból álló Budweiser kötetet, Petra valamilyen dobozos alkoholos italt vásárolt. Itt egyébként még az ice teából is készítenek alkoholos verziót. Olga is vett egy doboz sört. A lényeg, csak ezután jött. Kb 10 óra volt mire odaértünk a helyre. Petra és Nóri tudott egy táborhoz közeli partszakaszt, ami nem forgalmas, és ahova le tudunk ülni piálni. El is indultunk, de már a partra való lejutás is tiszta akció volt. Konkrétan a sziklákon kellett felmászni, aztán lemászni. Majd ha nem sötétbe megyünk oda legközelebb, akkor lefényképezem. Vagy leesel és összezúzod magad, vagy az óceánba zúgsz. Remegett is a lábam rendesen. :) A lényeg, hogy épségben odaértünk, Dasha nem jött velünk, mert 11-re a táborban akart lenni, akkor meg 10 óra után jártunk. Nyílt titok közöttünk, hogy Wood-dal kavarnak, de nem akar róla beszélni, mi pedig ezt tiszteletben is tartjuk. Képzeljétek el, hogy onnan látni lehetett Vancouver fényeit! Annyira durva, hogy ilyen közel vagyunk Kanadához. :)

Megittuk a söreinket, a 4. dobozt már mind a hárman az üres flakonunkba töltöttük, mert éjfél előtt haza kellett érnünk. Minden bizonyítékot magunk mögött hagyva valahova a sötétbe hajítottuk az üres dobozokat, és csörtettünk fel a camp-re. Olyan 20 percbe telt mire odaértünk, elegánsan elkéstünk a curfew kezdéséről, de nem ütköztünk senkibe sem. Nóri mesélte ezekről a firefly-okról (akik zseblámpával razziáznak a tábor területén), hogy egyszer egy lányt meg egy fiút elkezdtek üldözni, mert nem a szobájukban voltak a tilalom idején. Szerencséjükre mind a ketten gyorsabban futottak és beértek a kabinjukba, de össze-vissza zúzták a sötétben a lábaikat. :)

Vasárnap majdnem mindenki day off-on volt, én húztam a malmot...azt hiszem ez volt az a nap, mikor még a laundry-ban sem volt net. Semmi különös nem történt, vagy legalábbis az emlékeim ezt súgják. Ja, de! Aznap volt szeretett főnökünknek, Andrew-nak a szülinapja. Itt az a szokás, hogy a lodge-ban vacsorakor Wood odahívja az illetőt a mikrofon közelébe. Kap egy nagy happy birthday-es sapkát, egy idióta napszemcsót és ezután eléneklik neki a happy birthday-t. Úúúúúúgy örülök, hogy engem nem fognak felköszönteni, tiszta zavarban lennék. Tehát ennek a suhancnak aznap szülinapja volt, meghívta a partijába Siya-t, Jason-t, Laurát és Ditát. Ami végül is a Tavernban volt. Minket kifelejtett, olyan mérgesek voltunk rá, mert azért ez bunkóság volt részéről.

Hétfőn Nate volt bent, miután végeztünk mondta, hogy van-e kedvünk bemenni a Tavernba, mert akkor megkérdezi Andrew-t is. Alia, Andrew és Nate egy kabinban, külön szobákban vannak, az első kettőnek van autója. Bibivel igent mondtunk, munka után, hazamentünk, gyorsan elkészültünk és odamentünk a kabinjuk elé. Andrew mondta, hogy jön Alia is, úgyhogy mi az ő autójával megyünk majd be.

Gyakorlatilag biliárdoztunk egész este, és megittunk pár sört. Nem vagyok valami hűdeprofi játékos, de Nate, aki nagyon jól tolja, mondta, hogy ügyes vok. Jessssz! :) Alia másnap, kedden dolgozott a reggeli műszakban, ezért curfew előtt már a táborban is voltunk. Andrew és Nate ottmaradt, lejátszottak egymás között egy gyors meccset, aztán ők is hazahúzták a seggüket.

Kedden Nate volt a főnök. Sütöttünk csokis muffint is, atomfinom lett. Ja és Kimberly leszidta a csapatot, mert eldugult az egyik mosogató a dishroom-ban, amit két maintenance fickó csinált meg. Látnotok kellene hogy beszél Kim, amikor osztja az embert. Egyszerre semmisülsz meg, vagy rá mérges és félsz tőle és és és.... sorolhatnám. Tényleg nem szeretem azt a nőt, pedig nagyon próbálkozom. És megérkezett a bankkártyám is, majd szerdán vagy csütörtökön lecsekkolom, hogy mennyi pénz van rajta. Legalábbis remélem, hogy van rajta zseton. :)

Anya, amióta itt vagyok, még nem fájt a fejem! Lehet, hogy az óceáni fuvallat az oka, örülök neki nagyon. :)